Találtam egy külön oldalt erről, ahol több cikkben közérthetően elmagyarázzák, hogy mit jelent, miért veszélyes ez a leggyakrabban használt ipari vegyi anyag, és mire érdemes odafigyelni a BPA-mentes élet érdekében.

.Az 1950-es években jöttek rá, hogy BPA-t, azaz a biszfenol A-t más vegyületekkel keverve erős és rugalmas és legfőképp olcsó műanyagokat tudnak előállítani. Felhasználják élelmiszertartályokhoz – pl. kulacsokhoz, műanyag edényekhez, cumisüvegekhez(!) és ételtárolókhoz –, valamint higiéniai termékekhez. A BPA-t epoxigyanták előállításához is használják, amelyeket a konzervdobozok belső bélésére kenik, hogy megakadályozzák a fém rozsdásodását és törését. A gyártáskor viszont nem minden BPA köt bele vegyileg stabilan a termékbe, egy része kioldódhat és összekeveredhet a tartály tartalmával.

Később a BPA egészségkárosító hatásainak bebizonyosodása miatt biszfenol-S (BPS) vagy biszfenol-F (BPF) anyaggal helyettesítették, de sajnos ezekről is kiderült, hogy veszélyesek az egészségünkre nézve.
A BPA befolyásolja az egészséges hormonháztartást, ami a test életműködéseit, anyagcseréjét szabályozza. A BPA, BPS és a BPF még kis koncentrációban is zavarhatja a sejtek működését.

Sok konzervdobozba és műanyag edénybe csomagolt tartósított élelmiszer még ma is tartalmazhat BPA-t, ezért szinte lehetetlen 100%-osan BPA-mentes életet élni, de amennyire tudunk, érdemes odafigyelni.

A 3-as és 7-es újrahasznosítási számmal vagy ‘PC’ betűkkel jelölt műanyag tárgyak valószínűleg tartalmaznak BPA-t, BPS-t vagy BPF-et!

Összefoglalva: a BPA-mentes műanyag nem káros az egészségre, kiemelkedően tartós, nem törékeny, olcsóbb, mint az üveg és a fém, ráadásul újrahasznosítható.

A cikkeket az alábbi oldalon találod: https://bpamentes.hu/